2019. augusztus 9., péntek

Olvasd kedvenced kedvencét - Mörk Leonóra #22

Sziasztok! 
Hosszú kihagyás után újra itt vagyok, és elhoztam nektek az Olvasd kedvenced kedvencét rovat legújabb számát. Célszemélyünk ezúttal nem más, mint Mörk Leonóra. Az írónő legújabb regénye: a Ködkirálynő a közelmúltban jelent meg a Jaffa kiadó gondozásában. Ezen kívül Leonóra nevéhez további hét kötet köthető, köztük olyan címekkel, mint például a A procelánlány és A papagájos ablak. Fogadjátok sok szeretettel az írónő top öt könyves listáját! 😊

Köszönjük, Leonóra, hogy elfogadtad a felkérésünket!
.............................................

Szeretettel üdvözlök mindenkit, és köszönöm a felkérést! Nehéz feladatot kaptam, mert ötre leszűkíteni a kedvenc könyveim listáját szinte a lehetetlenséggel határos. Azután úgy oldottam meg, hogy a könyves díjak kiválasztási folyamatának mintájára előbb készítettem egy hosszabb listát, és súlyos szívfájdalmak árán arról húzogattam ki a címeket. Így maradt végül ez az öt jelölt, csupa bátor, magával ragadó női hőssel.

Jessie Burton - A babaház úrnője
Az utóbbi néhány év könyves élményei közül ez mindenképpen a listám élére kívánkozik. Aki hozzám hasonlóan szereti Amszterdamot, a holland aranykort, a régi korokban játszódó történeteket és a mágikus realizmust, az ennél jobb olvasnivalóra nem is akadhat, nem véletlenül tarolt a szerző első regénye a bestseller-listákon. Ahogy a fiatal Nella belépett leendő férje csatornaparti házába és kezében a papagájos kalitkájával megállt a fekete-fehér kockás márványpadlón, én horogra akadtam. Jó néhányszor elolvastam a könyvet, és még mindig nem adtam fel a reményt, hogy talán jó véget ér. Azóta valahányszor Amszterdamban járok, szakítok időt arra, hogy elmenjek a Rijksmuseumba és megcsodáljam azt a 17. századi babaházat, amelyik megihlette az írónőt. Egyszer én is szívesen írnék egy hasonlóképpen csak a múltban játszódó regényt, a főszereplőjét már ki is találtam: egy, szintén a 17. században élt holland lány, akinek egészen különleges a foglalkozása.


Jacqueline Winspear - Maisie Dobbs
Többnyire a historical fiction kategóriába tartozó regényeket olvasok, és főleg angolul, az pedig nagy megelégedésemre szolgál, hogy számos, általam felfedezett művet később viszontlátok a magyar könyvpiacon, tehát az ízlésem jó irányba visz. Bár Maisie Dobbs még nem jött szembe velem a hazai könyvesboltokban, gondolom, ez csak idő kérdése, mert remek figura, a múltkor épp Chelsea Clinton mesélte egy interjúban, hogy őt olvassa. A szegény sorból kiemelkedet, szikrázóan okos és érzékeny Maisie mint fiatal lány pszichológusként és magánnyomozóként dolgozik az 1. világháború utáni Londonban, de miközben az adott rejtély ügyében nyomoz, mindig a saját életének valamilyen lelki feladatát is meg kell oldania. Mivel 17 évesen nővérként dolgozott egy frontkórházban, bőven akad feldolgozásra váró traumatikus élménye, ez dupla feszültséget ad az amúgy is fordulatos sztoriknak. A sorozat most tart a 15. kötetnél (eljutottunk a 2. világháborúig), és remélem, még jó sokáig folytatódni fog.



Kate Morton - Felszáll a köd
Szerencsés felfedezéseim között tartom számon az ausztrál írónőt is, akinek a regényei pontosan olyanok, mint amilyeneket én is szeretek írni: több idősíkon futó történetek, ahol a szálak végül összeérnek. Elsőként ezt olvastam tőle, és azonnal megragadott a hangulata. Főként a múltbeli sztorit követtem nagy izgalommal, amely a Downton Abbey-hez hasonlóan egy vidéki angol kastélyban játszódik, és a személyzet szempontjából meséli el az eseményeket. Azóta az írónő egyetlen, frissen megjelenő könyvét sem hagyom ki. Legutóbb Az órásmester lánya jött ki, már magyarul is láttam, ennél viszont már úgy éreztem, túlbonyolódott a cselekmény, túlságosan elszaporodtak az idősíkok és a szereplők, gyakran nem tudtam hová tenni, ki kicsoda. Az elbeszélő személye viszont nagyon jó ötlet, és hátborzongatóan meglepő.


Emily Brontë - Üvöltő szelek
Oly sok más klasszikus regényhez hasonlóan ezt is kamaszkoromban fedeztem fel véletlenül a szüleim könyvespolcán, és egy életre megjegyeztem az írónő nevét. Azonnal beszippantott a sztori, napokig félálomszerű kábulatban tévelyegtem (szerencsére mindez a nyári szünetben történt), annyira nem hagyott nyugodni Catherine és Heathcliff szenvedélyes szerelme. Mivel mások is jártak ezzel így, a könyvhöz időközben számos folytatás meg kiegészítés íródott (az egyik például Heathcliff feltételezett sorsát követi nyomon azokban az években, amikor távol járt Szelesdombtól), az eredeti regénnyel azonban egyik sem veheti fel a versenyt. Ha elsőre ilyen remekmű került ki a tollából, csak találgatni tudjuk, vajon mi mindent írt volna még Emily, ha nem viszi el a tüdőbaj harmincéves korában.


Szabó Magda - Régimódi történet
Szabó Magdától kamaszkori olvasmányélményem volt az Abigél (mint oly sok mindenki másnak), annak nyomán kezdtem el utánanézni a többi regényének. A Régimódi történetet egy kedves ismerősünk adta a kezembe, aki debreceni lévén különösen kötődött az írónőhöz, és kedves emlékként őrizte azt az alkalmat, amikor személyesen is találkozhatott vele. Mivel akkoriban én is éppen Debrecenben jártam egyetemre, felkereshettem a regény néhány helyszínét, és ettől a képzeletemben még elevenebben keltek életre az alakok, főleg az írónő édesanyja, a kisgyerek, majd fiatal lány Jablonczay Lenke. Azóta is az önéletrajzi ihletésű regényei a kedvenceim, a Régimódi történet mellett a Für Elise.

Ella Fisher

2 megjegyzés:

  1. Szuper! Bízom Leonóra ízlésében, fogom olvasni, amit még nem olvastam! Köszi az interjút!

    VálaszTörlés