2017. december 17., vasárnap

M. Kovács Melinda - A kételyen túl

M. Kovács Melinda
A kételyen túl



Fülszöveg
Miként ​hatnak életünkre szüleink döntései? Hagyhat-e kitörölhetetlen nyomot bennünk egyetlen hiba? Ha a feje tetejére áll körülöttünk a világ, marad-e erőnk kideríteni, mi rejtőzik a kételyen túl?
Kingát hatéves korában elhagyta az apja. A rémült kislányból bizonytalan, labilis nővé cseperedett, aki folyamatosan kételkedik: az anyja ártatlanságában, a bátyja becsületében, a férje hűségében, a szerelem örökkévalóságában, de legfőképpen saját magában.
Napjainkban Kinga harmincegy éves; feleség és anya, dolgozó nő, aki szerkesztő egy könyvkiadónál. Megrögzött útkereső, aki sehogy sem találja helyét a világban.
Amikor megismerkedik Várhegyi Patrikkal, a fiatal építésszel, kénytelen meghozni élete talán legnehezebb döntését. De van-e hozzá bátorsága, hogy kilépjen egy elfáradt házasságból, s kezébe vegye végre a sorsát?
A szerző egyedi stílusa sodró lendülettel kalauzol minket a fordulatokban gazdag történetben. Izgalmas dialógusok által tárja elénk karakterei érzés- és gondolatvilágát, emberivé, és ezáltal szerethetővé teszi számunkra hőseit. Ez a nem mindennapi regény magához vonz, befogad, és kitörölhetetlen nyomot hagy az olvasóban.

Véleményem
Hatalmas meglepetés ért, mikor felkeresett az írónő, hogy érdekelné a könyvéről alkotott véleményem. A fülszöveg már eredetileg is felkeltette az érdeklődésemet, mert olyan kérdésekre próbál választ találni, amik engem is nagyon foglalkoztatnak. Hogyan hat életünkre szüleink döntése és múltja? Miért olyan nehéz bízni valakiben? Hogyan éljük meg a veszteséget? Igencsak komoly témák ezek, amik szerintem minden ember életében felmerülnek olykor, ezért mindenképpen megéri több időt szánni rájuk. Akár önreflexió gyanánt vagy pedig A kételyen túl című regény olvasásakor. Az utóbbi kétség nélkül jó választás, nekem legalább is különleges élményt nyújtott, amit hálásan köszönök az írónőnek. Lássuk akkor, mit tartogat nekünk M. Kovács Melinda első regénye, A kételyen túl.

Először is el kell mondanom, hogy ez a borító szerintem nagyon jól el lett találva. Tökéletesen tükrözi a regény belső tartalmát ezzel a sejtelmes és művészi hangulattal. Ugyanis tudni illik, hogy az írónő gyönyörűen fogalmaz. A szavak lírai hangulatot teremtenek, az írásstílus maximálisan megállná a helyét egy szépirodalmi címke alatt. Nem egy mindennapi alkotás, az biztos. A második pozitív benyomás pedig Nádasi Krisz nevéhez fűződik, aki a szöveget gondozta. Számtalan irtó jó cikket olvastam tőle a honlapján, ahol hasznos tanácsokkal látja el a feltörekvő írókat. Jó kezekbe került A kételyen túl, ez teljes mértékben látszik az igényes szövegen. 

Rátérve a történetre, feltárul előttünk főszereplőnk, Kinga élete, akiről megtudjuk, hogy már hosszú ideje házasságban él és két kisfiú édesanyja. Az első oldalakon betekintést kapunk Kinga múltjába és jelenébe, melyben az őt körülvevő emberek is bemutatásra kerülnek. Megtudjuk, hogy Kinga szülei elváltak, mikor a lány hat éves volt, így Kinga bátyja, Ákos testesíti meg az egyetlen férfi képét a lány szemében. Férjével, Tamással való házassága gyengülni látszik, legalább is ezt közvetíti felénk az író. Említést kapunk még Juliról is, aki Kinga munkatársa és legkedvesebb barátnője is egyben. Az első pár oldalban tehát Kinga éltének darabjaiból kapunk ízelítőt. 


saját szerkesztés

Mivel a regény karakterközpontú és főként belső monológokkal operál, végig gondolkodásra késztetett. Miként éli meg egy nő szülei házasságának megromlását. Hogyan hat egy nőre, ha elhagyja az édesapja? Hogyan lesz képes ezek után bízni a férfiakban? Az írónő érzékletesen szemlélteti ezeket a nehézségeket Kinga karakterén keresztül. A nő bizalmatlan és mindent megkérdőjelez, ami saját bizonytalanságát is tükrözi. Kingának folyamatosan visszaigazolásra van szüksége a másik nemtől. Sok a kérdés, és sok esetben félünk a válaszoktól.  Számtalan házasság megy tönkre pont a miatt, hogy nem beszél egymással a férfi és a nő. Hiányzik a kommunikáció a kapcsolatból. Az írónő pont ezt a viszályt illusztrálja a könyvben. Kinga szimpla feltételezésre alapozza, hogy Tamás megcsalja. Azonban ezt nem tudja biztosra, hiszen soha nem beszéli meg férjével, hányadán is áll a kapcsolatuk. Mikor ő maga is egy harmadik személy társaságát keresi, kezd rájönni, hogy semmit sem tud biztosan. Mi van, ha a férjem hűséges maradt, és én vagyok a megcsaló? Kinga félhetett a választól, ezért inkább nem is kérdezett. 

Érdekes belső gondolatok zajlódnak le a karakterben, amik valóban drámai hatást kölcsönöznek a történetnek. Én mégis kissé hiányoltam azt, hogy mélyebben belelássunk Kinga és Tamás házasságába. Megtudjuk, hogy meggyengült a kapcsolatuk, de nem mutatkozik meg, hogy valójában miért is érez így a karakter. Ha több ízelítőt kaptam volna az elhidegült pillanatokból, jobban átéreztem volna Kinga helyzetét. Több volt az elmondás, mint a megmutatás, de azt hiszem egy mélylélektani regénynél ez nem róható fel hibának.

A regény nem csak gondolati síkon mozog, hanem vannak jelentős fordulatok és bonyodalmak is. A történet valójában ott kezd beindulni, mikor Kinga a fővárosba utazik bátyja megbízásából. Ez alatt a pár nap alatt olyan impulzusok érik, melyek más megvilágításba helyezik addigi életét. Megismerkedik Gáborral, a fiatal és jóképű fotóssal, aki nagy hatást gyakorol rá. A találkozás Kingában elindít egy olyan folyamatot, mely az önmagát megtalálni vágyó nőt célozza meg. E mellett, Kinga életébe több olyan férfi is belép, akikhez más és más kapcsolat fűzi. Saldowsky-hoz, az íróhoz főleg szakmailag kötődik, míg Patrikhoz, a vonzó idegenhez a kíváncsiság, majd később érzelmek fűzik. Az író élénk képet mutat arról, hogyan esik kísértésbe egy nő és hogyan képes megbirkózni tettei következményével. Izgalmas volt elmerülni Kinga gondolataiban, még ha olykor nem is értettem egyet vele és talán másként cselekedtem volna. 

A legfőbb megpróbáltatást persze az édesapjához fűződő érzéseinek a tisztázása jelenti Kinga számára. M. Kovács Melinda a veszteség feldogozása, a harag és a megbocsátás témáját is gyönyörűen jeleníti meg regényében. A történet végén lévő csavar azonban számomra kissé hirtelen jött, és nem igazán ért el nagy hatást, de az tény, hogy nem számítottam rá. A levél és az édesanya vallomása teljesen más megvilágítást adott a történetnek, éppen e miatt én talán kissé több hangsúlyt fektettem volna erre a revelációra. 

Mindent egybevéve, egy biztos: különleges élménnyel gazdagodtam A kételyen túl olvasásával. Sok esetben magamra ismertem Kinga karakterében. Én is gyakran kétségek közt találom magam, és hasonló kérdések foglalkoztatnak. Ez a könyv gondolkodásra sarkall majd, ezért minden olyan olvasónak szívesen ajánlom, aki egy mélyebb tartalmú könyvre vágyik akár két könnyedebb olvasmány között. Ezúton is szeretném megköszönni az írónőnek a kedves felkérést és a dedikált példányt!


Steph Pfeiffer

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése