2018. február 18., vasárnap

Nicola Yoon - Everything, Everything

Nicola Yoon
Everything, Everything

Fülszöveg
This ​innovative, heartfelt debut novel tells the story of a girl who’s literally allergic to the outside world. When a new family moves in next door, she begins a complicated romance that challenges everything she’s ever known. The narrative unfolds via vignettes, diary entries, texts, charts, lists, illustrations, and more.
My disease is as rare as it is famous. Basically, I’m allergic to the world. I don’t leave my house, have not left my house in seventeen years. The only people I ever see are my mom and my nurse, Carla. But then one day, a moving truck arrives next door. I look out my window, and I see him. He’s tall, lean and wearing all black—black T-shirt, black jeans, black sneakers, and a black knit cap that covers his hair completely. He catches me looking and stares at me. I stare right back. His name is Olly. Maybe we can’t predict the future, but we can predict some things. For example, I am certainly going to fall in love with Olly. It’s almost certainly going to be a disaster.

Véleményem

Sziasztok, kedves Olvasók! A mai nap egy újabb felkapott YA regénnyel érkeztem, amikről ugyebár előszeretettel szeretem lerántani a csillogó leplet, ez most sem lesz másként. Tehát beszéljünk Nicola Yoon – Everything, everything című történetéről őszintén. Ez az első regény, amit végigolvastam angolul, ezért is állítom, hogy nehéz nyelvezettel semmiképpen sem vádolhatjuk ezt a könyvet. Szívesen ajánlom ezt a kötetet azoknak, akik még nem olyan magabiztosak az angol nyelvtudásukat illetően és még nem olvastak angolul. Szerintem Nicola Yoon regénye tökéletes első olvasmány lehet másnak is: könnyű nyelvezet, szerethető szereplők, kellemes cselekmény. Én ezt a könyvet már a film megjelenése előtt kiszemeltem magamnak. Az angol borító annyira megtetszett, hogy nem szerettem volna a magyar változatot megszerezni belőle, ami az eredetivel ellentétben egy kész melléfogás. Így ért el hozzám is az eredeti nyelven való olvasás, és bevallom: jó élmény volt. Valószínűleg nem ez volt az utolsó angol könyvem – rettegjétek nevem világszerte.

A történetben adott egy beteg lány, aki SCID-ben (Severe combined immunodeficiency - Súlyos kombinált immundefektus) szenved – azaz röviden nem érintkezhet a világban fellelhető legtöbb molekulával, mert akár az életébe kerülhet egy ilyen találkozás. Maddy élete a szó legszorosabb értelmében elég steril. Nem hagyhatja el otthonát, ahol édesanyjával és ápolónőjével, Carla-val él tökéletes nyugalomban. A lány raklapszámra falja a könyveket, maketteket készít és otthoni tanulmányokat folytat – igazából egészen kreatívan éli mindennapjait. Minden rendben megy a lány körül mindaddig, amíg be nem költözik az új szomszéd család, melynek egyik tagja, Olly igencsak felkelti főszereplőnk figyelmét. A fiatalok közt különböző módokon indul el a kommunikáció: eleinte papírra írogatva beszélgetnek az ablakon keresztül, aztán e-maileket váltanak, majd chat-elni kezdenek.

Saját szerkesztés

A regény cselekményét a beteg lány szemén keresztül kísérhetjük végig, aki a betegsége révén sok mindent még nem ismer a világból. Maddy nem tudja, hogyan kell egy fiúval viselkedni, hogyan kéne csinosan öltözködni, nem ismeri a benne felmerülő érzéseket sem. Olly-val új dolgokat tapasztal meg, egyik pillanatról a másikra megnyílik előtte a világ. Maddy egy naiv, ám szimpatikus karakter, aki korához képest egy kicsit gyerekes. Ugyanez elmondható Olly-ról, az aktív, matematika kedvelő fiúról, aki akrobatikus mutatványokkal kápráztatja el a lányt. Szereplőink egyáltalán nem tökéletesek, és ezt pozitívumként említem. A köztük kialakuló kapcsolat szépen felépített, kamaszos hangulata passzol a regény atmoszférájához. Hogyha szereted az első szerelem témát és érdekel, hogyan éli meg ezt egy igencsak elszigetelt, okos lány, az Everything, everything jó választás lehet a számodra.

A szöveg formai ábrázolása hihetetlenül kreatív. Nagyon sok olyan képi anyagot kapunk Nicola Yoon regényében, amik feldobják a sztorit. A lapokon találhatóak e-mailek, jegyek, rajzok, makett tervek, vázlatok, feljegyzések… Nekem ezek tették igazán különlegessé az olvasási élményt. Nem értem, miért nem alkalmazzák ezt több kötetnél, egy-két képet elrejteni a lapok között szerintem mindig jó ötlet, ahogyan a zeneanyag csatolása is. A regények formai megjelenése elég egyhangú még mindig ahhoz mérten, milyen képalkotó technológiák léteznek a mai világban. Felüdülés volt egy ilyen művet forgatni a kezeim között. Gratuláció a készítőknek!

Nem saját kép

A cselekményt tekintve viszont azt kell, hogy mondjam: az Everything, everything nem okozott maradandó élményt. Olvasás közben jól elszórakoztatott, de igazán intenzív érzéseket nem váltott ki belőlem. A sztori néhol egy kicsit unalmas, nincsenek katarzist jelentő jelenetek, amik igazán emlékezetessé tennék az olvasását. Sajnálom, hogy ezt kell, mondjam – de többre számítottam ettől a könyvtől. Bár az írónő megpróbálta menteni a menthetőt az utolsó csavar bedobásával – nekem ez a fordulat az erőltetett jelző határát súrolta. Tetszett is, meg nem is, el is hittem, és nem is. A történet vége összecsapott, Maddy viselkedése gyerekes (persze, mit is várnánk tőle ilyen helyzetben, de ettől függetlenül antipatikus). Valószínűleg én vagyok az egyetlen, aki jobban megsajnálta a lány édesanyját, mint magát a főszereplőt, ugye? Mindent együttvéve keserű szájízzel tettem le a könyvet a kezemből.


Az utolsó oldal elolvasása után az első dolgom volt éjjel tizenegykor, hogy megnézzem a belőle készült filmadaptációt, aminek az előzetese már rég felkeltette az érdeklődésemet. Nos, bár a regény sem tökéletes, de a film valahogy még gyengébbre sikeredett, mint az alapmű, ami azért valljuk be, elég szomorú. A regényben felcsillanó gondolatébresztő mondatok elvesztek, és maradt a kissé sivár cselekmény pár szép zenei betéttel, ami kevés egy filmalkotás létrehozásához. Én értem, miért szerették volna ezt a történetet vászonra vinni, de ez nem úgy sült el, mint kellett volna – ezt igazolják a negatív filmkritikák, aminek számát se tudnám megmondani, annyit láttam. Szép próbálkozás, majd talán máskor…

Összességében azt mondanám, hogy érdemes megpróbálkozni ezzel a regénnyel, ám ne várjunk tőle csodát. Persze lesznek érdekes gondolatok, Maddy fejében lenni egész izgalmas, de nem akkora durranás ez a regény, mint feltételezhetjük a pozitív értékelők után. A filmre nem biztos, hogy érdemes időt pazarolni, kivéve, ha tetszett a regény! A könyv rajongójaként semmiképp se hagyd ki, mert sok részlet visszaköszön a filmvásznon, ami megmelengeti azok szívét, akik olvasták a könyvet. Ám hogyha igazán át akarjátok érezni, amit Maddy átélt, inkább látogassatok el Hawaii-ra, én azt mondom.

Ella Fisher

2 megjegyzés:

  1. Viszont ha a filmet magyar szinkronnal nézed, moziban és az egyik legjobb barátnőddel magad mellett... Hát nem fogod tudni megállni nevetés nélkül. :D Végigkommentáltuk az egészet, nem maradhattak el a hasonlók, mint a "szép papucs, ilyen van a nagyimnak is" meg a "Grrr az Nick Robinsoooon nyammi". Szóval elvoltunk az a lényeg. De a film maga botrányos. Szerintem épp, hogyha tetszett a könyv, akkor hatalmas csalódás lesz a film, bár egyes jelenetek jók, viszont a cseteléses, e-mailezgetések nagyon, de nagyon gázosan lettek megcsinálni. (A legrosszabb az űrös volt jesus...)
    De a könyv maga tényleg egy egyszer olvasható kis aranyosság, nem is kell tőle többet várni.

    UI: Utána megnéztem eredeti nyelven, úgy már egy fokkal tűrhetőbb volt. :)

    Puszi:
    Barby

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Haha, ebben az esetben biztos vicces a film, de összességében sajnos kevesebbet ad a nézőnek, mint amit az előzetes ígér. Sajnálom, hogy ilyen semmilyen lett ez az adaptáció. Idén viszont sok könyvadaptáció érkezik, remélhetőleg azok jobban fognak sikerülni. :)

      Törlés