Szaszkó Gabriella
Maradj velem
Fülszöveg
David Pennington a saját szabályai szerint él: sikeres író és öntörvényű alak, aki mindenkit távol tart magától, a bátyját, Christ kivéve. David élete azonban teljesen felborul, amikor Chris, a sikeres manhattani ügyvéd öngyilkosságot követ el a saját lakásában. Látszólag semmi sem indokolja a szörnyű tragédiát, hiszen a testvére mindig rendezett életet élt, sikeres volt a munkában és a magánéletben egyaránt. David úgy dönt, megírja családjuk történetét, és megpróbál válaszokat találni Chris tettére. A nyugodt visszaemlékezést azonban bátyja volt menyasszonya, Amy megjelenése szakítja félbe. Ahogy David egyre mélyebbre merül a múlt sötét bugyraiban, és szembenéz a családjában történt szörnyűségekkel, Amy és ő egyre közelebb kerülnek egymáshoz… Túl lehet-e lépni a múlt sebein és fájdalmain egy új élet reményében? Fel lehet-e dolgozni egy szeretett testvér halálát? Lehet-e jövője egy olyan kapcsolatnak, mely egy ilyen tragédia árnyékában születik? Vajon David képes lesz lezárni a múltat, vagy örökre a szörnyűségek rabjává válik?
Véleményem
Sziasztok, Kedves
Olvasók! Újabb értékeléssel érkezem a blogra, történetesen a 2018-as első
olvasmányommal, ami nem más volt, mint Szaszkó Gabriella – Maradj velem című
regénye. Már régóta terveztem olvasni ezt a könyvet, úgy körülbelül egy éve csücsül
a polcomon. Sajnos mára sikerült masszív várólistát összeszednem magamnak, így
simán előfordulhat, hogy könyvek éveket húznak ki nálam olvasatlanul. Vezetni
se merem már ezeket a regényeket molyon, szóval gondolhatjátok, milyen érzékeny
pont ez nálam. Steph-fel úgy gondoltuk, hogy tartunk nektek egy Szaszkó
Gabriella hétvégét, amiben értékeléseket hozunk az írónő eddig megjelent
könyveiről, illetve megosztjuk veletek Gabriella kedvenceit az „Olvasd
kedvenced kedvencét” rovat keretei közt. Felkészültetek? Hát akkor vágjunk
bele!
Ez a regény kívülről egyszerűen
gyönyörű. Olyan jó érzés volt a kezembe fogni és simogatni a fedőborítót. A
magyar könyveknél mindig van bennem egy kis félsz a borítót illetően – például a
Könyvmolyképző gondozásában megjelent történetek az utóbbi időben elég
kiábrándító borítóképeket kaptak, amik egyáltalán nem figyelemfelkeltőek. Ezért
nagyon hálás vagyok a Maxim kiadónak, akik egy minden szempontból igényes
formába tudták önteni ezt a szomorú történetet. Igen, ez egy szomorú történet –
ne engedjétek, hogy ez a kép megtévesszen titeket és egy könnyed romantikus
sztorit várjatok Gabriellától. Ó, nem! Itt sokkal többről fog szó esni, mint csupán felhevült érzelmekről. Gabriella egy marok Poklot hintett a lapokra, és csupán egy kis adag romantikával fűszerezte.
Történetünk
főszereplője egy testvérpár: Chris és David Pennington, két szörnyű sorsú
kölyök, akik a Pokol köveit járják végig mániákus depresszióban szenvedő
édesanyjuk mellett, miközben édesapjuk a megélhetés érdekében üzleti utazások
sorait bonyolítja le, így sajnálatos módon kevés ideje marad arra, hogy
kontrollt gyakoroljon az otthoni helyzet felett. A báty, Chris igyekszik
megóvni kistestvérét a terrortól, ám egy idő múltán ez lehetetlenné válik, és
David is kap egy kis ízelítőt a testi erőszakból. Szaszkó Gabriella tehát két
hányattatott sorsú fiú életét mutatja be két szálon – a jelen és a múlt
dimenziójában. A múltra vonatkozó részekben figyelemmel kísérhetjük, ahogyan a
fiúk felcseperednek, a jelenben pedig kapunk egy végkifejletet: Chris öngyilkos lett –
és ezt David felfogni sem teljesen képes, nemhogy feldolgozni. Imádom a jó
testvérekről szóló történeteket, mert nekem is van egy nővérem, akit imádok, és
tudom mennyi melegséget és izgalmat tartogat egy szépen gondozott
testvérkapcsolat. Remek választás volt ilyen perspektívából bemutatni az anya
kegyetlenségeit.
A történet harmadik
főszereplője Amy, aki alapvetően nem túl szimpatikus karakter. Ez a nő az, aki
Chris barátnője és később menyasszonya, majd a férfi halála után David ágyában köt
ki. Hogy mi? Valljuk be, ez mindenhol kiverné a biztosítékot. Nem érzem
jogosnak, hogy David és Amy a körülöttük lévő karaktereket hibáztatják, amiért
nem képesek elfogadni a köztük alakuló románcot – jó érzésű ember rakétával
lőné fel Amy-t az űrbe. Ez a pont engem sajnos túlságosan felbosszantott, ezért
a jelenben játszódó részek nem tartoztak a kedvenceim közé. A jelen keserves,
szomorú és elég statikus a regény első felében. Persze értem a funkcióját, de a
mozgalmas múltbeli egységek után mindig elkedvtelenedtem, amikor újra a jelenbe
kellett csöppennem. Valószínűleg ezért is tartott két hétig, míg kiolvastam ezt
a könyvet. Most nem azt szeretném mondani, hogy itt bármi el lett volna rontva
az írónő részéről – csupán az érzéseimet szerettem volna megosztani veletek,
mert valljuk be ez is hatással van ránk olvasás közben.
Mostanság egyre több
reflektorfényt kapnak a „rossz” karakterek – akiknek sok hibája van és a való
életben az ember elítélné őket, amiért olyanok amilyenek. Ez volt talán az első
olyan regény, ami úgy tudott nekem bemutatni egy „rossz” karaktert – gondolok itt
David-re, hogy megértsem őt és szimpátiát érezzek iránta. Végre! Erre vártam!
Mutassa meg nekem az író, hogy az a személyiség mitől vált ilyenné, miért vett
fel rossz szokásokat és viselkedési jegyeket. Szaszkó Gabriella teljes
történetet írt David köré, és nem hagyott maga mögött kérdéseket, amiket utólag
kellene megválaszolni. Annyira örülök, hogy valaki képes volt ilyen összetett
történet megírására, ahh. Komolyan egy nagy vágyamat váltotta valóra Gabriella –
köszönöm szépen Neked, Gabi! Hihetetlen, amit ezzel a könyvvel elértél, és amilyen érzéseket keltettél bennem. Képes voltál bemutatni a rossz mögött álló okokat és lerángattál engem is egy kicsit a Pokolba.
Meg kell említenem,
hogy a regény nyelvezete nagyon kellemes, igazából olvastatja magát, simán
nevezhető világszínvonalú könyvnek minden tekintetben. Egy dolog zavart engem,
az is formai – egy kicsit nagyobb sorközt el tudtam volna viselni, mert néha már
úgy éreztem, hogy pillanatokon belül kifolyik az amúgy is könnyes szemem
olvasás közben és végigsiklik a padlón, majd leveti magát a harmadikról.
Gondolom miattam ezen nem fognak változtatni, de gondoltam megemlítem, hátha.
A folytatást illetően
olyan jó lett volna, hogyha Chris szemszögéből íródott volna, mert nem titkolom
tovább: nekem igazából ő volt a kedvenc karakterem és imádnám, hogyha a fejébe
szállhatnék egy kicsit és fészket verhetnék ott, mondjuk négy-ötszáz oldal
erejéig. Ettől függetlenül kíváncsi leszek a folytatásra, mert sok kérdőjel
maradt bennem Amy karakterével kapcsolatban – és titkon reménykedek, hogy a
lányon keresztül még sok Chris pillanatban lesz részem a következő részben.
Remélem, ti is tervezitek elolvasni Szaszkó Gabriella könyvét srácok, mert
tényleg érdemes! Nagyon ajánlom nektek ezt a könyvet, hogyha szeretitek a
tragédiákat és a lelki témájú regényeket.
Ella Fisher
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése