2020. február 25., kedd

Évösszegző #3 - Könyves csalódások 2019-ben

Sziasztok,

ez itt egy újabb Évösszegző rész!
Megkésve bár, nem is kicsit, de gondoltam erőt veszek magamon és hozok egy újabb cikket 2019 olvasási élményeiről. 2020-ban száznyolcvan fokos fordulatot vett az életem, hullámvölgyből hullámvölgybe megyek, úgyhogy nem igazán tudtam mostanság a bloggal foglalkozni. De itt vagyok és bizakodom, hogy lesznek még kíváncsi olvasók.

Szerencsére nagyon jó olvasási évet zárhatok magam mögött, viszont becsúszott néhány kevésbé élvezetes olvasmány is. Nem rossz könyvek ezek, inkább az a probléma, hogy többet vártam tőlük, mint amit kaptam. 
Titeket ért könyves csalódás 2019-ben? 



Emma Mills: Foolish Hearts
A This Adventure Ends után arra számítottam, hogy ismét kapok egy figyelemre méltó tini főszereplőt jó fej barátokkal és egy szívmelengető slow burn szerelmi szállal. Sajnos a Foolish Hearts nem érte el ezt a szintet, a főszereplő súrolta az idegesítő határát, és úgy éreztem, csekély mélységet kapott a karaktere. A végén lévő dráma engem nem hatott meg, nehezemre esett átérezni a leányzó problémáit. Sajnos nem került közel hozzám ez a történet, de Emma Mills nevét még nem felejtem el.

Francesca Zappia: Eliza and Her Monsters
Hatalmas hype övezte anno ezt a könyvet, szinte minden booktubernek tetszett, akit követek. Egy zárkózott, de utánozhatatlan kreativitással rendelkező leányzó küzdelmei a való és a virtuális világ között garanciának tűnt egy kedvenc regényhez. Sajnos mégsem nyújtott katartikus élményt, nem igazán tudtam beleélni magam a történetbe. A love interest pedig nagy csalódást okozott azzal, ahogy bizonyos fordulatokra reagált. Sajnos nem nyerte el a tetszésemet.
Julie Buxbaum: Hope and Other Punchlines
Hasonlóan Emma Millshez, Julie Buxbaum neve is felkerült a kedvenc young adult írók listájára azok után, hogy a Tell Me Three Things egy nap leforgása alatt belopta magát a szívembe. A legutóbb megjelent Hope and Other Punchlines hiába hozott egy komoly és érdekes témát, a karakterek és a cselekmény sajnos kidolgozatlan maradt. Egy kicsivel több kidolgozás jót tett volna a regénynek, de így sajnos kevés maradt.

Adam Silvera: History Is All You Left Me
Ennél a könyvnél, bár nem voltak nagy elvárásaim, a vége mégis csalódást okozott. Adam Silvera írásstílusa lenyűgözött és nem tagadom, megkönnyeztem néhány sorát, viszont a végkifejlet sajnos egyáltalán nem tetszett. A szerelmi szál nem várt irányt vett, a csalódásom főként ennek tudható be. Szerettem volna elhitetni magammal, hogy biztos van e mögött valami mély mondanivaló, de el kellett fogadnom, egész egyszerűen csak nem tetszett ez a befejezés.

Colleen Hoover: Verity
Ha CoHo-tól olvasok, általában nincsenek elvárásaim, mert tudom, hogy egy oldalpörgető romantikát kapok majd. Nos, a Verity ez alól kivétel, mert itt igenis voltak elvárásaim azok után, hogy mennyi dicsőítést kapott az írónő, amiért a thriller műfajában is kipróbálta magát. Bevallom, ügyesen fenntartotta a feszültséget, de az egész a romantikára ment ki. És az a csavar a végén szerintem borzalmas volt. Tuti, hogy csak én érzek így a könyv iránt, de akkor is csalódás volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése