Kendall Kulper
A tenger boszorkánya
Fülszöveg
A tizenhat éves Avery Roe szeretne végre nagyanyja nyomdokaiba lépni, és elfoglalni az őt megillető helyet a Prince-sziget következő boszorkányaként. Arról álmodik, hogy talizmánokat készít, melyek mágiával megóvják a bálnavadászokat a tengeren, és megvédik a sziget lakóit. Ám az anyja a jó modor és az előkelőség unalmas világába kényszeríti, amivel megakadályozza, hogy kibontakozzon Averyben a szunnyadó varázserő. Az asszony mindent megtesz annak érdekében, hogy lányát távol tartsa nemcsak a mágiától, hanem saját nagyanyjától is. Egy napon Avery szörnyű álmot lát: valaki meg fogja ölni őt. Így egyre sürgetőbbé válik, hogy felszínre hozza varázserejét. De úgy tűnik, minden ellene dolgozik. A lány egy tetovált szigonyosfiúban, Tane-ben talál váratlan szövetségesre. A fiú saját mágiája révén megakadályozhatja Avery halálát. Felcsillan a remény, hogy az ifjú boszorkánylány elmenekülhet végzete elől, de mindezért olyan áldozatot kell hozniuk, amire egyáltalán nincsenek felkészülve. |
Véleményem
A boszorkányok a néphit szerint démoni
erőkkel rendelkező gonosz, női varázslók, míg modernebb értelmezésekben már pozitív
alakként tüntethetik fel őket, akik az emberek életének megkönnyítésén
fáradoznak. Nos, Kendall Kulper A tenger
boszorkányában az utóbbi mellett foglal állást. A boszorkányok – jelen esetben
a Roe család – önfeláldozó, mágiával rendelkező nőkből áll, akik talizmánjaikkal
és kötéseikkel biztonságban tartják az egész szigetet. Avery (főhősnőnk) a nagymamája óvó karjai közt
nő fel édesanyjától távol, aki kiskorában elhagyta őt és megtagadta saját sorsát:
nem vállalta boszorkányi kötelességeit. Anyukájával ellentétben Avery totyogós
kora óta rajong a mágiáért, felnéz gondos nagymamájára és lázasan várja a
napot, amikor Ő lehet végre a Prince-sziget következő boszorkánya. Azonban
tervei meginogni látszanak, amikor édesanyja visszatér az életébe, hogy magával
ragadja. Elszakítja Avery-t nagymamájától, és egy biztonságos helyre viszi,
ahol a mágia nem ronthatja meg őt. Innentől kezdve Avery első számú célja, hogy
felszabadítsa az ereiben lappangó varázserőt és megszökjön anyjától, aki átkot
szórt a fejére. Ám ez nem bizonyul olyan egyszerű feladatnak, ahogyan Avery
feltételezte…
Az egész történet kimondottan hangulatosan
lett megírva. Gratulálok Kendall Kulpernek, a szememben maradandót alkotott! A tenger boszorkánya tartogat számunkra
egy csipet rejtélyt, szerelmet, váratlan
fordulatokat és mágiát, mindezt egy bálnavadász
sziget díszletében. Olyan történelmi adalékok vannak elhintve a sorok
között, amik hitelessé teszik Avery törénetét. Nem is csoda! Az Írónő négy
oldalas megjegyzéssel zárja kötetét, amiben kifejti, milyen kutatómunkát végzett
a regény megírása előtt. Ez hihetetlenül érződött olvasás közben, sok pluszt
adott az amúgy lírai szépségű történethez.
Az Írónő igyekszik átadni nekünk Avery
benyomásait, ezért viszonylag sok leírást ad, ami segít az olvasónak, hogy a
talpa alatt érezze a sziget talaját, orrában pedig a tengerpart illatát. Minden
alkalommal, amikor a kezembe vettem a könyvet, elfogott a „Prince-sziget”
hangulat, mintha csak egy vendéglőbe tértem volna vissza. Ez nálam tökéletesen
működött, azonban úgy gondolom, pont emiatt lehet megosztó ez a regény, hiszen
azok, akik nincsenek megbarátkozva a lassú folyású, sok-sok leírással színezett
regényekkel, azoknak ez a könyv valószínűleg sok szenvedést fog még okozni. Tartsátok távol magatokat ettől a könyvtől,
adrenalinfüggők! Emellett a regény elég pongyolán kezeli a szereplőket,
tisztes távolságból ad csak betekintést az érzéseikbe, indíttatásaikba, és
kevés párbeszédet kapnak. Emiatt nem kerültek hozzám igazán közel a szereplők
Avery-t leszámítva, azonban meg kell jegyeznem, hogy minden fontosabb szereplő
kapott háttértörténetet, amit a sztori különböző pontjain el is mesél. Ezek szépen színesítették a regényt. ❤
Avery és Tane szerelme közelebb áll a
barátsághoz eleinte. Senki se számítson egy szépen megírt szerelmi történetre,
mert egyáltalán nem ez áll a középpontban. Tane sok szerepet kap, de nem a
személyiségével érdemeli ki a kitüntetett figyelmet, hanem mágiájával, ami
varázstetoválások révén kapcsolódik hozzá. Tane lesz az, aki hitet tud nyújtani
az egyre elveszettebb Avery-nek, hogy egyszer talán visszaszökhet nagymamájához
és kitanulhatja a boszorkányság csínját-bínját. Tane nem egy tipikus elbűvölő
férfikarakter, amit elvárnánk. Isten igazából az Írónő nem adott neki hiperérdekes személyiségi jegyeket… és ezt egy picit
sajnáltam, mert a háttértörténete alapján ennél szilajabb természetre
számítottam. Ennek ellenére Tane egy csendes, aranyos srác, aki képes mélyen szeretni. És ez nekünk éppen elég is. [Nem a zsánerem, de nem is idegesített. Mindenesetre meghagyom Avery-nek.😅]
A történet lassan halad előre, ám a végére
kellően elmérgesedik a helyzet ahhoz, hogy drámai események is helyet kapjanak
a kis boszorkány életében. Érdekes, hogy a mellékszereplők nem nőttek hozzám
igazán, mégis szívfájdalmat éreztem, amikor drámaira fordult a helyzet. Bőgtem
a könyvön, mint egy pólyás, nincs mit tagadni… 😢 Az érzelmi kitörést az Írónő a
végére hagyta, ultra dózisban adta le mindazt, amit előtte hiányoltam tőle.
Bumm! A szívem közepébe! Nagyon elégedett voltam a végkifejlettel, nem éreztem, hogy
elvarratlan szálakat hagyott volna maga után Kendall, ő ennél sokkal
megfontoltabb.
Mindent összevetve egy szépen kidolgozott
regényt kaptam ezúttal is a Dream válogatástól, ami bár tartalmazott pár kisebb
hibát, engem teljesen elbűvölt. Nagy kár lett volna ezt kihagyni. És ez a
fantasztikus borító (!!) úgy éreztem szépen illeszkedett a regény hangulatához
és Avery karakteréhez is. Jó döntés volt, megtartani a külföldi változatot. Már
most várom az Írónő következő könyvét magyarul… Valószínűleg az elsők között leszek
a webáruházban, akik előrendelik. 😇
Ella Fisher
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése