Kemese Fanni - A ​napszemű Pippa Kenn

Kemese Fanni

A napszemű Pippa Kenn

Fülszöveg Pippa bármit feláldozna az élő emberi beszédért, vagy egy érintésért. Az erődházban a napok egyformák, és társaságot csak színes digitális magazinok adnak. Az erdőt a biológiai katasztrófa áldozatai uralják, akik gyűlölik a szépséget és emberséget, az elveszett életük nyomait. Bármikor megölnék Pippát. Pippa tizenhetedik születésnapján döbbenetes dolog történik. Vajon megváltozhat az élete? Létezhet számára a szerelem egy ilyen zord világban? Mit jelent a társ? És mit jelent a bizalom?

Véleményem

A napszemű Pippa Kenn című regény volt az első, amit Kemese Fanni írónőtől olvastam. Már a megjelenése óta piszkálta a fantáziámat a könyv borítója, a címe és a tény, hogy egy magyar író tollából származik. Az érdeklődésem a történettel együtt halványodott el az évek során – fogalmam sincsen, hogy miért. Az egyik alkalommal, amikor a Kedves halottak című regényt vittem vissza a könyvtárunkba azzal az elhatározással, hogy ezúttal biztosan nem veszek ki könyvet, mert már szabályosan kezdek belefulladni az elolvasandó könyveimbe, megakadt a szemem a Pippa Kenn borítóján, akárcsak pár évvel ezelőtt. Kemese Fanni könyve ott helyben magához bilincselt, ezért az elhatározásomat keresztbehúzva végül kölcsönzött könyvvel a kezemben távoztam a könyvtárból. Köszönöm, köszönöm! Ne dicsérjétek túl a határozottságomat! Ugyan, semmi okotok pezsgőt bontani… Semmiség… Tehát így került hozzám ez a regény. Well, done!

Most biztosan felmerül bennetek a kérdés, hogy vajon érdemes volt-e időt szakítanom erre a történetre. Hogyha esetleg mégsem merül fel bennetek, akkor is elmondom. Abszolút! Őszintén bevallom, nem igazán olvastam még zombis könyvet, valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy ennyire magával tudott ragadni a koncepció atmoszférája, szereplői, és cselekménye egyaránt. Hogyha őszinték akarunk lenni, Kemese Fanni regénye nem tartogat túl sok újat, egészen sablonos kis sztorit nyújt a maga műfajában. Tehát részben a szerencsének tudható be, hogy ez a könyv nálam így működött. Egyáltalán nem szeretném Fanni érdemeit elvitatni, szerintem csodálatosan ír és világszínvonalon komponálta össze A napszemű Pippa Kenn című regényét, egyáltalán nem csalódtam benne! Viszont szívesen bíztatnám, hogy egy kicsit merészebben nyúljon a fejében megfogalmazódott történetek cselekményéhez, mutasson valami újat, hogy egy tehetséges íróból egy kedvenc lehessen belőle. Minden adottsága megvan hozzá.

Saját szerkesztés

A történet alaphelyzete egy átlagos zombisztori kezdő szituációja: az emberek közt felüti a fejét egy végzetes vírus, ami az emberiség nagy részét klopfolt agyú „sápadttá” változtatja.  A maréknyi túlélőcsoport igyekszik falak mögé rejtőzni, és berendezkedni a zombi támadások visszaverésére. Pippa Kenn a regény elején még egy kislány, aki az apukájával él az erdő mélyén egy bunkerként szolgáló hightech házban, ami védelmet nyújt a kéttagú családnak a végzetes sápadt támadások ellen. Egy napon egy rejtélyes idegen keveredik a házhoz, akit Pippa ment meg a sápadtak vadászatától. Még tudnám mesélni, mert a cselekmény pár sorban összefoglalható, de nem szeretnék „kötelezők rövidenként” szolgálni. Olvassátok el magatok, higgyétek el! Megéri.

Túl sok szereplőnk nincsen, ezért nem kell sok időt áldozni a nevek megtanulására. Bár a szereplők száma kicsi – izgalmas és erős karaktereket kapunk, igazi túlélőket, akiket más-más képességük segít a túlélésben és a sápadtak kiírtásában. A szerelmi szál a körülményekhez képest szépen kifejtett, könnyű elmerülni a fiú és a lány közt kialakuló kapcsolatban és végignézni, ahogyan a bizalmatlanság és az ellenséges viselkedés egyszer csak törődésbe fordul. Szeretem az olyan regényeket, ahol a szerelmesek kezdetben ellenszenveznek egymással, nem tudom, hogy ti hogyan vagytok ezzel… Szerintem aranyos és izgalmas. Nos, itt kiélhettem ezt a szeretetemet.

Kemese Fanni regénye elgondolkodtató, olyan élethelyzeteket mutat be, amikbe remélhetőleg mi sohasem kerülünk. Hogyan élnénk meg, hogyha minden nap a halállal néznénk farkasszemet, amikor elhagyni kényszerülünk a menedékünket? Hogyan viselnénk a szeretteink halálát? Szembetudnánk nézni egy olyan ellenséggel, akinek ereje a mienkhez mérten hatalmas és számuk végtelen? Tudnánk a biztonságérzetünk teljes elvesztése után élni? Torokszorító kérdések! Ahogyan Pippa Kenn életének minden egyes pillanata ezekkel a kérdésekkel telik meg, az egész regény egy háromszáz oldalas torokszorító élmény, amit minden olyan olvasómnak ajánlom, akik még nem olvastak zombis történetet. Szerintem ezzel nem nyúlhattok mellé…

Zombivadászatra fel! 

Ella Fisher