Sara Raasch - Hó, mint hamu

Sara Raasch

Hó mint hamu

Fülszöveg TIZENHAT ÉVE annak, hogy a Tél Királyságát megszállta az ellenség; lakóit rabigába hajtották. Varázslat és uralkodó nélkül maradtak. A télieknek nem maradt más reményük a szabadságra, mint a nyolc túlélő, akiknek valahogyan sikerült elmenekülniük, és akik a lehetőségre várnak, hogy visszacsempészhessék a Tél varázslatát, és újjáépítsék a birodalmat. Meira nagyon kicsi volt, amikor Tél vereséget szenvedett és ő elvesztette a szüleit. Menekültként élt, a téliek tábornoka, Sir lett a gyámja, ő pedig harcosnak nevelte. Meira szerelme legjobb barátja, a leendő király, Mather; a fiatal lány pedig mindent megtenne azért, hogy Tél birodalmának hatalma helyreálljon. Így hát, amikor a kémek felfedezik, hol őrzik azt az ősi medaliont, amelynek segítségével visszakaphatnák a varázserejüket, Meira elhatározza, hogy maga indul a keresésére. Magas tornyokra mászik, ellenséges katonákkal harcol; valóra vált régi álma. Ám a küldetés nem a tervek szerint alakul, és Meira hamarosan gonosz varázslat, veszélyes politika, fortélyos üzelmek világában találja magát… és végül rádöbben, hogy sorsa felett nem ő rendelkezik… és ez mindig is így volt. Sara Raasch első regénye hűségről, szerelemről, életünk céljának kereséséről szóló lenyűgöző olvasmány.

Véleményem

Érdekes tény engem, Ella Fishert illetően, hogy évekkel ezelőtt a Garabonc trilógia törte meg a fantasy könyvektől való tartózkodásomat. Kristin Cashore felépített világa és karakterei olyan hatással voltak rám, mint kevés másik könyv. Abban a pillanatban végérvényesen eldőlt, hogy én isten igazából rajongok a fantasy könyvekért, és valószínűleg csupán tévképzet volt a sárkányoktól, boszorkányoktól való viszolygásom. Azóta is origóként szeretek visszanyúlni Kristin Cashore művéhez, fejemben létrejött a „Garabonc-féle zsenialitás” kifejezés. Sok szép emléket köszönhetek ennek a könyvnek, ezért is voltam elragadtatva Sara Raasch – Hó, mint hamu című művétől, ami fel tudta idézni a Garabonc-féle zsenialitást, a Garabonc légkörét és izgalmas fordulatait. Sara Raasch nagyszerű munkát végzett ezzel a regénnyel, őszintén ajánlom minden fantasy-rajongó olvasómnak. Higgyétek el, érdemes beszerezni ezt a könyvet, mert Sara senkit sem hagy unatkozni a Hó, mint hamu története során. Legalábbis az én figyelmem egyetlen pillanatra sem lankadt a regény olvasása közben, és ez csak neki köszönhető.

Fantasy történetünk szökevények kis csoportjáról szól, akik a háborúban elveszett hazájukért, Télországért küzdenek már több mint tizenhat éve. Ellenségük, Tavaszország birtokában áll elvesztett királynőjük varázslatos medalionja, amiben hajdan az ország ősi mágiája lakott. Főszereplőnk Meira egy tehetséges távolsági harcos, akit a csapat parancsnoka nem enged el a veszélyes küldetésekre, fiatal korára hivatkozva. A küldetések célja, visszaszerezni a medalion kettétört darabjait, hogy azokat összeillesztve felélesszék Télország elveszett mágiáját és ténylegesen felvegyék a harcot a honfitársaikat munkatáborokba záró, gonosz tavaszországi királlyal, Angával.

Meira egy impulzív karakter, tele tettvággyal és hazaszeretettel. Főszereplőnket érzelmi szálak kötik Mather-hez, a háborúban odaveszett királynő egyetlen fiúgyermekéhez, Télország jogos királyához, aki neménél fogva nem örökölte a női ágú mágiát. Mather céltudatos, képes felelősséget vállalni népéért és tetteiért egyaránt. Kettejük kapcsolata kimondatlan, de ott bujkál Mather neve a lány minden gondolatában. Meira apjaként tekint Sir-re, a szedett-vedett kis csapat parancsnokára, aki tartást és hitet tanított az ifjú téli gyermekeknek, akiket sikerült megszöktetni a végzetes éjszakán a főváros ostromából. A szökevényekből álló csapat tagjai közül Meira, Mather és Sir kap kiemelt szerepet. E három szereplő mind erős karakterrel rendelkezik, határozottak és elszántak a céljaikat illetően. Legfőbb céljuk visszaszerezni a medaliont és felszabadítani rabszolga sorba taszított honfitársaikat.

Saját szerkesztés

Sara Raasch regénye vegyíti az ifjúsági irodalomból jól ismert mesei elemeket (amik részben az elnevezésekben és a világ felépítésének stílusában érhetőek tetten) a véresen komoly emberi és morális témákkal (amilyen például a népek elnyomása, a rabszolgatartás és az államérdekek). Sara története egy véresen komoly mese, amit nagyon szívesen nyomnék a tinédzserkorú gyermekem kezébe (ha lenne gyerekem). A Hó, mint hamu című kötet egy tartalmas, elgondolkodtató történetet rejt, ami a gondolatébresztő kérdéseken túl hihetetlenül izgalmas cselekménnyel lett megáldva: ha tehettem volna, egy pillanatra se tettem volna le a regényt. Sara világa egyik pillanatról a másikra szippantott magába.

Bár a regény tényleg képes az addiktív hajlamokat felerősíteni, voltak apróbb hibák, amik a számomra rontottak az amúgy baromira izgalmas összképen. Ezek közül az egyik Meira személyisége volt a történet kezdetén, amikor még néhol meg-megcsillant gyerekes gondolkodása. Ez ritkán fordult elő, nem érzem végzetes hibának, csupán egy kicsit zavart. A lány narrálása néhol repetitív volt, ugyanazok a gondolatok vetődtek fel benne újra és újra, aminek én személy szerint nem éreztem funkcióját, ezért egy idő után már inkább fárasztott. Ezeknek a részeknek egy részét valószínűleg inkább kivágtam volna szerkesztőként.  – A kisebb hibák persze betudhatóak annak, hogy Sara Raasch első regénye a „Hó mint hamu”, ami szerintem még így is egy kiemelkedő bemutatkozó regény lett.

Véleményem szerint nagyon fontos szerepe van a trilógiák első részének, hiszen az első kötet feladata az olvasók berántása a képzeletbeli világba. Ezzel egyetemben az első résznek kell elérnie, hogy az olvasó őszinte vágyat érezzen a második rész beszerzése iránt. Nos, bennem olthatatlan vágy ég a folytatás iránt, ami legmerészebb reményeim szerint már idén meg fog jelenni. Istenem, add, hogy idén már a kezembe foghassam a „Jég mint tűz” című kötetet, aminek a borítója talán még gyönyörűbb, mint az első résznek (ami elég nagy teljesítmény). Nem tudom, kinek a fejéből pottyantak ki ezek a borítóötletek, de hatalmas gratulációmat küldöm az illetőnek, mert kiválóan passzolnak Sara Raasch felépített világához és a cselekmény hangulatához.

Ezúton is szeretném nagyon szépen megköszönni a Twister Media Kiadónak ezt a példányt, egy hihetetlen élménnyel ajándékoztak meg Sara Raasch – Hó mint hamu című regényének képében. Köszönöm!

Ella Fisher