Kristin Hannah - Fülemüle

Kristin Hannah
Fülemüle

Fülszöveg Carriveau csendes kis falujában Vianne Mauriac férjétől, a frontra induló Antoine-tól búcsúzik. Nem hiszi, hogy a nácik megszállhatják Franciaországot, ám ez mégis bekövetkezik: menekülő franciák hordái érkeznek, teherautó-konvojok, tankok, az égboltot elsötétítik a repülőgépek, és bombák hullanak az ártatlan áldozatokra. Amikor egy német parancsnok rekvirálja a házát, Vianne a kislányával együtt rákényszerül, hogy egy fedél alatt éljen az ellenséggel. Élelem, pénz és remény nélkül, az egyre növekvő veszélyek közepette kénytelen egyik nehéz döntést hozni a másik után. Vianne húga, Isabelle lázadó tizennyolc éves, aki az ifjúság nyughatatlan szenvedélyével keres értelmet az életének. Miközben párizsiak ezrei menetelnek a háború ismeretlen borzalmai elől, Isabelle találkozik a partizán Gaëtannal ‒ aki hisz abban, hogy a franciák az országhatárokon belül szembeszállhatnak a nácikkal ‒, és szenvedélyesen egymásba habarodnak.  Ám amikor a fiú elárulja, Isabelle csatlakozik az Ellenálláshoz, és többé hátra se néz: újra és újra az életét kockáztatja mások megmentéséért. Kristin Hannah érzékenyen tárja elénk hogyan harcoltak a második világháborúban a nők. A Fülemüle két nővér története, akiket tapasztalataik, ideáljaik, vérmérsékletük és körülményeik elválasztanak egymástól, és mindketten saját veszélyes útjukon indulnak el a túlélés, a szerelem és a szabadság felé a németek által megszállt, háborútól szétszabdalt Franciaországban. E szívszorító regény a lélek erejének és a nők állhatatosságának dicsérete. Olyan könyv, amely mindenkihez szól, és egy életre szóló élményt nyújt.

Véleményem

Kristin Hannah – Fülemüle című regénye nagy meglepetés volt a számomra. Eleinte nem igazán tudtam eldönteni, mit is várjak ettől a regénytől, viszont a témaválasztás abszolút felkeltette az érdeklődésemet. Sokakkal egyetemben én is hihetetlenül izgalmas történelmi eseménynek tartom a második világháborút, annak minden kegyetlenségével és tragédiájával együtt. Kristin Hannah nem a megszokott szemszöget választotta a háború bemutatására, mint már sokan mások előtte. Itt nem a szomorú sorsú zsidó aspektusából kísérjük végig az eseményeket, aki egyik napról a másikra veszíti el teljes vagyonát és családját, majd ismerkedik meg a koncentrációs táborok szörnyűségeivel. Nem… Könyvünk főszereplői olyan francia nők és anyák, akik otthonaikban kényszerülnek megtapasztalni a földi poklot a németek fennhatósága alatt. Felüdülés volt végre egy másik szemszögből megismerni a háborút, más nehézségekkel és érzelmekkel szembesülni, amik nem hagyják könnyek nélkül az olvasókat. Ha van rá lehetőségetek, egy zsebkendőgyár szomszédságában kezdjetek bele ebbe a történetbe, mert Kristin Hannah kegyetlenül emberi története senkit nem hagy könnyek nélkül.

A történet főszereplői két lánytestvér: Vianne és Isabelle, akik merőben más – szinte már ellentétes – személyiséggel lettek megáldva. Vianne, a védelmező anya, és a biztonságra törekvő nővér szerepében tetszeleg, míg Isabelle a lázadó hug képét mutatja, aki minden sejtjével arra törekszik, hogy minél hatékonyabban bomlassza a németek uralmát. A Fülemüle rámutat, hogy egy férfiak nélküli világban a nők éppoly rátermettek és szívósak tudnak lenni, akárcsak a férfiak… A nők hajlandóak az életüket kockáztatni gyermekeikért és szeretteikért, míg a férfiak küzdenek a hazájukért.

„– Miért nem hallottam erről soha egy szót sem, még Sophie-tól sem? Ő sem említette soha. A pokolba, hiszen még azt sem tudtam, hogy voltak, akik a hegyeken át menekültek, meg hogy létezett koncentrációs tábor külön azoknak a nőknek, akik ellenálltak a náciknak.

– A történeteket a férfiak mesélik – feleltem. A kérdésre ez a legigazabb, legegyszerűbb válasz. – A nők részt vesznek bennük. Számunkra ez egy árnyékban folytatott háború volt. A mi tiszteletünkre nem rendeztek parádékat, amikor véget ért, nem kaptunk kitüntetéseket, és nem említenek minket a történelemkönyvek. A háború alatt tettük, amit tennünk kellett, amikor pedig véget ért, összeszedtük a szilánkokat, és újrakezdtük az életünket.”

A két lány története egyszerre mutatja be a háború történéseit annak kitörésének időpontjától egészen a végéig, és egyszerre avat be a nők által szervezett mozgalmakba a háborús időszakokban, amiről oly keveset tudunk. Éppen az adja a Fülemüle különlegességét, hogy egy olyan történelmi eseményt mutat be, amiről már rengetegszer hallottunk, mégis képes egy olyan szemszögből megvilágítani a háborút, amilyen megvilágításból még nem láthattuk, a nők szemén keresztül láthatjuk a tragédiát. Úgy gondolom, ez a regény fantasztikus élmény lehet női olvasóknak, akik hasonlóan érdeklődnek a II. világháború iránt, mint én. Több elgondolkodtató kérdést vet fel Kristin Hannah a regény folyamán, miközben bátor szereplői által példát mutat és megemlékezést rendez azoknak a nőknek a tiszteletére, akik áldozatokat kényszerültek hozni a háború alatt. Köszönöm, Kristin, az elveszett női emlékek és hősies tettek nevében is...

Saját szerkesztés

Kristin Hannah regényét egy megtörtént történet inspirálta, ami egy belga nőről szólt, Andrée De Jongh-ról, aki egy menekülő útvonalat alakított ki a nácik által elfoglalt Franciaországban. Tehát nem csupán a szívbemarkoló érzelmek miatt érezhetjük a Fülemüle történetét élő és lélegző mesének, mert ezek a hőstettek tényleg megestek Franciaországban valamikor a múltban. Andrée De Jongh egyébként 1916. november 30-án született és a közelmúltban, 2007. október 13-án halt meg. Emiatt valamiért még közelebbinek (még fájdalmasabbnak, még elgondolkodtatóbbnak) érzem a történetet azon túl, hogy minden sorát és szereplőjét imádtam a regénynek.

Hogyha a kezedbe fogod ezt a csodás regényt készülj fel egy lassabb tempójú, ámde érdekfeszítő cselekményre, amit önfeláldozó franciák és terrorizáló németek játszanak. Az írónő bátran kilép a sztereotípiák világából és olyan konfliktusokat vet fel, amik keserédes pillanatokat eredményeznek. Ilyen szituáció például, amikor Vianne egy német katonát kényszerül elszállásolni, akivel szemben igyekszik a legtávolságtartóbb maradni, amennyire csak lehetséges, miközben a tiszt talpig úriember módjára viselkedik a nővel, csokoládét ad az éhező gyermekének és szigorúan titkos információkkal látja el a nőt. Utálhatunk valakit azért, mert honfitársaival lerohanta hazánkat felsőbb utasításra? Bízhatunk benne? Elfogadhatjuk az általa nyújtott segítő jobbot? Kemény kérdések.

Összességében úgy gondolom, hogy ezt a regényt érdemes lenne beemelni a kötelező olvasmányok listájába – akkor talán még több fiatal érezné a szívéhez közelinek az irodalmat és a történelmet, mert ez a regény mindkét szempontból értékes olvasmány. Kristin Hannah regénye egy olyan mestermű, amit bátran ajánlanék az ismerőseimnek, mert ez a könyv egy olyan élményt nyújt, amitől csakis több lehet az olvasója a történet végére. Kristin Hannah megtanít minket bátornak lenne, önzetlenül szeretni, áldozatokat hozni és bölcsen cselekedni... Remélem, sokan meg fognak még ismerkedni ezzel a regénnyel. Elmondhatatlanul hálás vagyok a Park kiadónak a recenziós példányért és egyben élményért, illetve azért, hogy elhozták nekünk Kristin Hannah történetét magyarul. Köszönöm.

Ella Fisher