Deirdre Riordan Hall - Sugar

Deirdre Riordan Hall
Sugar

Fülszöveg Én ​vagyok az a kövér, félig Puerto Ricó-i, félig lengyel lány, aki úgy érzi, nem találja a helyét sem a saját bőrében, sem sehol máshol. Sugar Legowski-Gracia nem volt mindig kövér, de tizenhét éves korára ez megváltozott. Ugyan nem annyira terebélyes, mint a mamája, aki hatalmas mérete miatt hónapok óta nem tudott kikelni az ágyból. Nem is annyira ormótlan, mint a bátyja, Görény, akibe több aljasság szorult, mint háj, és ez mindent elárul a természetéről. Sugar pont annyira túlsúlyos, hogy durva sértegetések céltáblája legyen, bármerre is jár: boltban, utcán vagy az iskolában. Sugar találkozik Evennel – és nem Evannel, ahogy félig analfabéta apja helytelenül megadta a fia nevét a születési anyakönyvi kivonatán –, és megtapasztalja, milyen az, amikor valaki nem a testét, hanem őt magát látja. Valószínűtlen barátságuknak köszönhetően Sugar életében először megengedi magának azt a luxust, hogy a jövőre is gondoljon. A jövőre, amit nem árnyékol be a saját testéről alkotott képe, sem az anyja sértegetései. Sugar hamarosan válaszút elé kerül: döntenie kell, hogy azzá a lánnyá válik-e, akit Even segítségével felfedezett önmagában, vagy felhagy a küzdelemmel, és elfogadja azt a szerepet, amibe a családja és az eddigi élete kényszerítette. Kövesd a sorsát!

Véleményem

Ez a regény mélyen érintett engem. Deirdre Riordan Hall olyan témákhoz nyúl a Sugar regény keretei között, amik jócskán beletartoznak az én érdeklődési körömbe is: elhízás, iskolai bántalmazás, családon belüli agresszió. Sugar, a súlyosan elhízott lány a kórosan elhízott édesanyjáról gondoskodik, aki ágyhoz kötve éli életét a súlyproblémái végett. Sugar anyukája egy megkeseredett nő, aki önnön fájdalmait a gyerekeire vetíti ki, ezzel csökkentve belső szenvedésén. A fiatalabb, még otthon élő báty, Görény nem segít Sugar-nak a mindennapi teendőkben, csupán gonosz megjegyzésekkel járul hozzá a családi élet fenntartásához. Idősebbik bátyja már elköltözött. Úgy gondolom, hamar kitűnik, hogy jelen könyvünk nem egy tipikus leányregény. Sugar-t az iskolatársai csúfolják, a tanintézetben pedig egyik felnőtt sem figyel fel a lány szégyenteljes helyzetére. Mondhatnánk, Sugar élete kész pokol, mert az is.

Sugar türelmes, gondoskodó és kötelességtudó lány, aki idejének nagy részében másokat szolgál ki, miközben belülről rágják a fejében visszhangzó bántó szavak. A fejében lenni a regény kezdetén pont olyan nyomasztó, mint a LifeNetwork-ön vetített elhízott személyekről szóló műsorok. Hamar kezdtem belekeseredni a lány nyomorába, amikor egyik pillanatról a másikra feltűnt egy srác, aki meglepően emberségesen viselkedett a lánnyal szemben. A neve Even. Even számomra pontosan az a fiúkarakter, ami ehhez a történethez kellett. Even nem a külsőségek rabja, sokkal többre értékeli az emberek belső adottságait. Nem ítélkezik iskolatársai felett, ezzel kiválva az áldozatokat ócsároló diákseregből. A gyerekek ebben a regényben éppen olyan "kegyetlennek" vannak felvázolva, amilyenek a való életben szoktak lenni sok esetben. Egy pillanatra sem kérdőjeleztem meg a karakterek és a történések realitását ezzel kapcsolatban.

Saját szerkesztés

A regény olvasása közben több más kötet is előkúszott az agyam hátsó részéről. Hasonlóságot véltem felfedezni az Eleanor és Parkkal (Rainbow Rowell), Nyugalom tengerével (Katja Millay), és az Elakadó lélegzettel (Rebecca Donovan) egyszerre. Mondhatnánk, hogy ez rossz előjel, de én ezt nem tudtam felróni a regénynek. A Sugar című regény éppoly különleges, mint ezek a regények külön-külön, ha nem különlegesebb. Ahogyan már említettem, nekem a téma az elevenembe talált, ezért meglehet, kissé elfogult lettem Deirdre Riordan Hall művével kapcsolatban. Nekem a Sugar éppen azt a szerelmet adta, amire vágytam. Sugar és Even szerelme tökéletesen felépített: a fiatalok eleinte barátságot kötnek, amiből később egy olyan vonzalom alakul ki, ami elválaszthatatlanokká teszi őket. Egymás közelségében otthonra lelnek, kölcsönösen odafigyelnek egymásra, olyan titkokat osztanak meg a másikkal, amikről még senki előtt nem beszéltek. A köztük alakuló kapcsolat lelki síkja rendkívül gazdag, ahogyan a cselekmény maga is.

Bár alapvetően átlagos tinédzserek életébe csöppen az olvasó, a cselekmény rendkívül szórakoztató. Imádtam főszereplőink minden együtt töltött percét. Örültem, hogy ott lehettem azokban az őrült pillanatokban, amiket közösen éltek meg. Sugar élete Even megismerése után két pólusra oszlik: az otthon töltött pokolra és az Even-nel töltött mennyországra. Even jó baráthoz méltóan segíteni igyekszik Sugar-nak, felhívja figyelmét az elnyomásra, aminek a lány minden nap enged. Úgy éreztem, Even kevésbé engedte be Sugart a saját tragédiáiba, mint a lány, de azzal is tisztában vagyok, hogy egy férfi utálja gyengének mutatni magát, ezért nem is róttam fel szegény meggyötört Even-nek ezt az apróságot. 😊

New York

Igyekszem távol tartani magam mindennemű spoilertől, tehát… A regény fordulópontja Sugart rendkívül mélyen megsebezi, akárcsak engem sebzett. Nem tagadom, én egy érzékeny lány vagyok. Tehát elkerülhetetlen volt, hogy annak rendje és módja szerint elsírjam magam… Ám én nem álltam meg itt… Csak sírtam. Sírtam. És sírtam, amíg egyszer csak megfájdult a fejem. 😭 Kezdtem szétesni. Hagytam, hogy Deirdre Riordan Hall széttapossa a lelkem és arra a szintre rángasson ahol Sugar van, ahova szegény Mercy alias Sugar jutott. Én még nem éreztem ekkora fájdalmat egy „nyamvadt” könyv olvasása közben. Tehát kedves Deirdre Riordan Hall! Minden elismerésem a tied, amiért vérrel és késsel az emlékezetembe vésted ennek a regénynek a címét, és Sugar történetét. 💙

A sokkot követően többször felmerült bennem a „Miért?”. Aztán az Írónő szép lassan megmutatta nekem a miértet. Sugarnak szüksége volt a traumára, hogy változtatni tudjon az életén, az evési szokásain, az emberekkel szembeni viselkedésén, és a saját boldogságának kovácsa lehessen. Úgy gondolom, minden tökéletesen lett kitalálva. Semmit sem változtatnék ezen a regényen. Egyetlen pici hiányérzetem támadt. Sajnos, nem sikerült megtudnunk, hogy Sugar mamája miért tette azt, amit a múltban tett. Miért kellett ide juttatnia a családját? De talán majd egy másik regény kapcsán erre válaszokat kaphatok. Vagy nem.

A regény eredeti borítója

Köszönettel tartozom Deirdre Riordan Hall-nak, amiért megírta ezt a regényt, és egyben a Könyvmolyképző kiadónak, amiért lehetővé tette, hogy ez magyarul is elérhető legyen. Vétek lett volna ezt a regényt nem lefordítani a mi nyelvünkre. Bár én megmaradtam volna az eredeti borítónál, ami egyszerűen csodálatos, de ez a borító sem vette el a kedvem a regény elolvasásától. Igazából kifejező lett a magyar borító is, gratulálok a kiadónak! 

Ella Fisher