Top 5 YA író, akitől még szeretnék olvasni a jövőben {Steph}

Sziasztok, Kedves Olvasók!

Tudni kell rólam, hogy ha közel kerül hozzám egy könyv, akkor az íróját magát is az emlékezetembe vésem. Mindig jó, ha van a tarsolyunkban egy-egy olyan szerző, akinél szinte biztosra vehetjük, hogy hasonlóan jó élményben részesít majd minket. Így pattant ki a fejemből az ötlet, hogy összegyűjtsek öt olyan írót, akitől ugyan még csak egy vagy két művet olvastam, de a jövőben még többet szeretnék. Lássuk hát azokat a young adult műfajban alkotó írókat, akiket a jövőben is figyelemmel szeretnék követni.

Karen M. McManus

A 2017-es év kedvenc regénye számomra nem más volt, mint Karan M. McManus debütáló regénye, a One of Us Is Lying. Egy olyan regényt képzelj el, ami öt szemszögből íródik. Azt hihetné az ember, hogy e miatt zavaros a történetvezetés, de Karen M. McManus a lehető legjobbat hozta ki az amúgy fordulatos történetből. Mind az öt karakterből egyéniséget formált, s a végén pedig szépen összeszőtte a szálakat. Azt tuti, hogy ezentúl bármit is ad ki a keze közül, én le fogok csapni rá. Következő regénye a Two Can Keep a Secret címre hallgat, ami várhatóan 2019. január 9-én jelenik meg. Hál’ istennek, nem kell sokat várni rá. Addig is, nézd meg magadnak a könyvet, hiszen nemrég adta ki a Maxim kiadó, Lehull a lepel címmel.

................................................................................................................................................................

Brigid Kemmerer

Először a Letters to the Lost, majd a More Than We Can Tell művekben ismerekedtem meg Brigid Kemmererrel. Ha a romantikus young adult műfajt kellene definiálnom, biztosan e kettő közül választanék. Az írónő részletesen dolgozta ki mindkét történetet, közben pedig árnyalt személyiségeket festett a lapokra. Tény, hogy elég tragikus háttértörténet jutott a főszereplőknek, az írónő elmélyült a témában, nem csak a felszínt kapargatta. Őszintén ajánlom mind a két könyvet, ha egy elgondolkodtató és mély ya történetre vágysz. Szeretném figyelemmel követni Brigid Kemmerer jövendő műveit, úgy mint a A Curse So Dark and Lonely-t (2019. január) és a Call It What You Want-ot (2019. június).

................................................................................................................................................................

Holly Bourne

Holly Bourne munkássága az It Only Happens in the Moviesig ismeretlen volt számomra. A cím és a borító már alapból meggyőzőnek bizonyult, azonban maga a történet és a kivitelezés adott bizonyságot arról, hogy az írótól még olvasnom kell. Ha egy szóval kellene jellemeznem a regényt, azt mondanám, hogy realisztikus, a lehető legjobb értelemben. Igaz ez a főszereplőre, a romantikus szálra és a befejezésre is. Az írónő nagyon jó példát mutat a mai tizen- és huszonéves korosztály számára, hiszen a rózsaszín ködöt elhessegetve a valóságról ír. Meleg szívvel ajánlom, ha egy a női sorsokkal foglalkozó történetre vágysz egy kis humorral meghintve.

................................................................................................................................................................

Alice Oseman

Már nem emlékszem, minek kapcsán talákoztam Alice Oseman nevével, de a munkássága felkeltette az érdeklődésemet. Utána olvastam és kiderült, hogy első regényét, a Solitairet tizenkilenc éves korában már sikerült publikáltatnia, és nem is akárhol, hanem a Harper Collinsnál. Leesett az állam, ígyhát meg is rendeltem az amúgy is szimpatikus Solitairet. Tetszett, hogy a főszereplőt egy pesszimista és társaságkerülő tinilánynak álmodta meg. E mellett pedig egy misztikus fonalat is beleszőtt a történetbe, aminek aztán igencsak durva végkimenetele lett. Nem mondhatom magabiztosan, hogy tetszett ez a regény, de látok az íróban potenciált, így szem előtt fogom tartani a többi regényét is.

................................................................................................................................................................

Becky Albertalli

Ez a név szerintem sokak számára ismerős, hiszen a Simon és a Homo sapiens-lobbi itthon is megszeretette magát az olvasókkal. Nemrég fejeztem be én magam is a könyvet, s bár nem lett a kedvencem, a könnyed stílus és a szerethető karakterek kellemes szórakozást nyújtottak. Kissé túlhypolt könyvnek találom a Simont, de tény, hogy Becky Albertallinek van érzéke  a young adult műfajhoz. A romantikát pedig úgy érvényesítette, hogy közben nem nyomta el vele a karaktertereket vagy a cseleményt. Ezt nagyra értékelem az íróban, úgyhogy szeretnék majd esélyt adni még a könyveinek. Valószínűleg a Leah on the Offbeat lesz a befutó, mert Leah karaktere nagyon felkeltette az érdeklődésemet.

Steph Pfeiffer